A testem elernyedve
Mégis megmerevedve
És egészen megfagyva
Siklik az űrben tova
A csúf lyukon mellemen
Kifolyt jéggé vált vérem
Te egy kézlegyintéssel
Töröd egészen széjjel
Apró vér-szilánkocskák
A szememet nyaldossák
Mint megannyi cafatok
Amíg meg nem vakulok
Utána gondolkodok
Agyammal tapogatok
Kicsap az én polipom
S mi kell, elragadom
Te ezt el nem tűrheted
A Pisztolyt rám szegezed
Néhányszor még lősz rám
Befejezve legendám
Mindent mi szép volt bennem
Egyszerre elvesztettem
Minden mi szép volt nekem
Távozott, mint a lelkem
Most teljes a sikered
De ezt megérdemelted
Megnyugodhatsz nyugodtan
Én már úgyis meghaltam
Újra lő a Lézerpisztoly
2009.03.20. 23:46 :: appgeneracio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zoszka.blog.hu/api/trackback/id/tr21015370
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
